Előfordul, hogy egyes alkotások hírneve olykor szinte teljesen beárnyékolja a szerzőt, minden más művével együtt. Az egyik legkiválóbb példa erre a Summa theologiae. Kétségkívül tudjuk, hogy a középkorban élt Aquinói Szent Tamás írta, azt azonban már igen kevesen tudják, milyen ember is volt ő valójában, hogyan élt, és vajon mit írt még a Summán kívül. Szent Tamást az 1300-as évek óta többször alaposan félremagyaráztak, félreértették. A 20. században olyan tekintéllyel ruházták fel, amely szinte már nyomasztóan hatott a katolikus teológusokra. Jean-Pierre Torrellt éppen ezért az a cél vezérelte, hogy emberközelbe hozza a Summát, megszabadítva a négykötetes művet az évszázadok alatt rárakódott súlytól, visszahelyezve a maga eredeti közegébe. Szent Tamás hatalmas művének alkotása közben tanított, prédikált és egyéb köteteket is írt. Több titkár segítette, akiknek párhuzamosan diktálta gondolatait. 1273. december 3-án azonban egyik napról a másikra abbahagyott minden munkát, így maradt befejezetlen a Summa. Jean-Pierre Torrell ismerteti a Summa theologiae felépítését. Az első rész Istennel és az ő művével foglalkozik, a teremtéssel és a Szentháromsággal, illetve különleges emberképet rajzol meg. Szent Tamás nem azt vizsgálta, hogy az ember milyen mélyre tud süllyedni, hanem azt, milyen magasra tud emelkedni – hangsúlyozta Ráhel nővér. A második, két kötetre tagolódó rész az emberi cselekedetekről szól, bemutatva, mitől erkölcsös vagy erkölcstelen egy adott cselekedet, a hangsúlyt az erényekre, s nem a bűnökre helyezve. A harmadik, befejezetlen rész Krisztus életének misztériumaival foglalkozik. A szentségek kifejtését már barátai, titkárai és tanítványai végezték el. Újszerű állapotban.