Minden időben voltak stigmatizáltak, akik tanúskodtak, vagyis akik szinte bemutatták az Úr Jézus keresztáldozatának valóságát. De még egyetlen stigmatizált sem részesült olyan csodálatos kegyelmekben, mint a szentéletű kapucinus, Pio atya, aki az Úr Jézus öt szent sebének vérző nyomait 1918 szeptember 20-tól 1968 szeptember 23-ig, ötven (!) éven keresztül viselte testén. Számtalan komoly orvosi kivizsgálás ellenére sem tudtak semmi magyarázatot találni arra, hogyan tudott egyáltalán életben maradni Pio atya, akinek el nem képzelhető szenvedést okoztak az állandóan vérző, nyílt sebek. Ráadásul az atya táplálékot alig vett magához, de rengeteget gyóntatott és igen sok egyéb lelkipásztori munkát is végzett. Mindehhez erőt a szentmise-áldozatból merített, amelyet minden reggel öt órakor mutatott be, vérző sebeivel, könnyek között, gyakran elragadtatásba esve. Pio atya lelki kalauza minden napra kínál egy-egy olyan bölcsességet, amely áthatja egész napunkat, sőt az életünket is. Pio atya életében olyan lelkiatya volt, aki belelátott tanítványai lelkébe. Nos, a XX: század nagy szentje akár most is meg tudja tenni ezt a csodát: rendre olyan idézetek kerülnek elénk, amelyre épp akkor és épp ott, abban az élethelyzetben van szükségünk. Újszerű állapotban.

Dienes (Geiger) Valéria (1879-1978) filozófus, Bergson tanítványa és műveinek fordítója, Prohászka lelki leánya és szellemi partnere, Teilhard műveinek fordítója és a mozdulatművészet hazai kibontakoztatója, e szöveggyűjteményben életművéről és hitéről vall. E vallomásszerű írásokat olvasva végigkövethetjük korunk nagy tanújának lelki-szellemi útját. Jó állapotban.