Hogyan éltek a kommunista vezetők a hétköznapokban, mik voltak a legfontosabb kiváltságaik? Miképp jutottak luxuslakáshoz, hogyan zajlottak a hírhedt vadászatok? Valóban elkártyázták a helyi hatalmasságok a mezőtúri téeszt? Mennyi pénz volt a hortobágyi libáztatásban? Volt-e gátja akkoriban a visszaéléseknek, a korrupciónak, és követte-e a bűnt olykor büntetés is? A kötet írásai a kommunista korszak politikusainak életvitelét, hatalmi túlkapásait elemzik, miközben megdöbbentő képeket villantanak fel a közelmúltból és a kommunista kiskirályok mindennapjairól: fényűző villák, féktelen italozások, színlelt szerződések, strómanok, gyarapodó magánvagyonok... A könyv történész és levéltáros szerzői e történetek kapcsán elemzik a korszak hatalmi viszonyait, társadalmát, és általánosabb kérdéseket is megfogalmaznak a hatalom természetéről. Kutatásaik korábban eltitkolt, mindmáig ismeretlen eseteket tárnak elénk a diktatúra mindennapjaiból. Újszerű.

Dr. Pető Ferenc (Szeged, 1912 – Houston, 2008. író, filozófus. Filozófiai munkássága során megalkotta a szofokrácia fogalmát, amelynek szerinte a fasizmus, a kommunizmus és a demokrácia után az „új társadalmi és életszisztémának” kellene lennie. A Szofokrácia olyan életrendszer és társadalmi szerződés, mely az emberi történelem egy új és nehéz korszakában az egyén jogait és kötelességeit egyensúlyba tartva és azokat törvényesítve az élet védelmét és az ember jövőjét szolgálja.
A Szofokrácia elnevezés görög eredetű. A görög nyelven a szofosz bölcset, kratein pedig kormányzást jelent. Az összetett szó így a legjobb gondolatok uralmával egyenlő. A kifejezést először Pető Ferenc A kozmikus út című munkájában használta, mely 1959-ben jelent meg angolul The Cosmic Way néven Houstonban, Texasban. Ugyancsak ő ismertette ezt az új társadalmi rendszer az 1972-es nemzeti választásokon az USA-ban, mint független képviselőjelölt. Jó állapotban.

Két kötet egyben. I. kötet: Feljegyzések 1918-1919-ből. II. kötet: A proletárdiktatúra. Ennek a könyvnek maga a sors adta a nevét. Bujdosó volt, olyan időkben, mikor a halál fenyegetőzött a magyar szenvedések minden hangja felett. Bujdosott és menekült a szülői házból, magányos kastélyon, kisvárosi villán, falusi udvarházon át. Bujkál szétszedve, könyvek lapjai között, idegen tetők tövén, kéménykürtőben, pincegádorban, bútorok között és elásva a föld alatt. Házkutató titkos rendőrök keze, vörös katonák csizmája járt felette. Csodára mégis megmaradt, hogy emlékeztessen, mikorra már behorpadt a kor áldozatainak a sírja, fű nőtt az egykori akasztófák gödrében és a kínzókamrák faláról lekopott a vér és a golyók írása. A magyar irodalom legjelentősebb írónőjének hatalmas világsikert aratott maradandó műve megrendítő, személyes beszámoló a történelmi Magyarország összeomlásáról és az 1918-19-es bolsevik forradalmakról. A nemzetközileg elismert írónő ezzel a könyvével vált „fekete báránnyá” irodalmunkban. Jó állapotban,a könyv végén 32 lap fotómelléklet műnyomó papíron.    

Perry Mason, a híres védőügyvéd ebben a regényben is elemében van és körmönfont ravaszsággal igyekszik segítségére lenni a harcias nagy­mamának, aki unokája, a «kártyás asszony» megmentéséért folyamodott hozzá. Perry Masonnal harcolnak Erle S. Gardner ismert bravúros alakjai: Della, a hűséges titkárnő és Paul Drake, a detektív. Munkájuk sikerét titokzatos gyilkossági ügy teszi kétsé­gessé, melynek felderítése során még az ügyvéd is végzetesnek látszó gya­núba sodródik. A frappáns helyzetek­kel átszőtt izgalmas történet és alakok nagyszerű ábrázolása teszi élvezetessé ezt a pompás detektívregényt. Jó állapotban, védőburkoló kissé megszakadt.  

A „dicsőséges 133 nap” a mai negyveneseknek még magolandó tananyag volt, de 1990 után mindenki elfelejtette. A proletárdiktatúra emléke azonban nem hullott ki teljesen az emlékezetből. Bár az állami szintre emelt terror igazából anarchiába fúlt, a vörös-, majd a rákövetkező fehérterror gyilkosságainak emléke azóta is kísérti és mélységesen megosztja a magyar társadalmat.
Hatos Pál arra vállalkozik, hogy mítoszokon innen és túl mutassa be 1919 tavaszának és nyarának lázas időszakát. Miért és kiket hódított meg a kommunizmus a háborúvesztés utáni hónapokban? Puccs volt vagy forradalom, ami 1919. március 21-én történt? Mit jelentett a magyar társadalom bolsevizálódása? Ideológia volt vagy utópia, netán messiásváró vallási mozgalom esetleg a háború utáni éhségtől és nyomortól gyötört társadalom hiányállapotának kifejeződése?
Marx híres megállapítása szerint minden történelmi esemény kétszer fordul elő a történelemben, egyszer tragédia, másodszor komédia formájában. A kommunizmus magyarországi történetével fordítva történt, a rövid véres, mégis komikus első felvonást harminc évvel később követte a nagy tragédia. Újszerű állapotban.

A szabadkézi rajzolás szinte mindennapos feladata a ruhaipari szakembernek. Ismernie kell az emberi test arányait és a viseletek történetét. 2 kötet, Jó állapotban, néhol ceruzás bejegyzések, borítókonn kis vízfolt.