„1957-ben születtem Budapesten. A katonai szolgálat esztendejét leszámítva több mint húsz éve szakadatlanul iskolába járok: a kispesti Wekerle-telepre, az Apáczai Csere János Gimnáziumba, a bölcsészkarra és jelenleg - immár tanári minőségben - a Móricz Zsigmond Gimnáziumba. Első verseimet 1982-ben mutatta be Mezei András az Élet és Irodalom hasábjain. Azóta is itt jelenik meg írásaim legtöbbje. 1985-ben Radnóti Miklós Színpad és számos állami szerv által meghirdetett egyfelvonásos drámapályázaton az e kötetben is olvasható Oszkár című jelenetemért megosztott második díjat kaptam. A darabot ugyanebben az évben be is mutatták.” Jó állapotban.

Az Íliász a legnagyobb tekintélyű ókori görög eposz, a világirodalom egyik legjelentősebb alkotása. Az Íliász nem a trójai háború egészét, hanem annak csupán egyetlen epizódját beszéli el: Akhilleusz haragját és ennek pusztító következményeit. Az Odüsszeia az Íliász folytatása. Ithaka királya, Odüsszeusz kalandos hazatérését és viszontagságos kalandjait meséli el Trója ostroma után.  2 mű, szép állapotban.

„Minőségi német lapok vezető újságírói, amerikai érdekeket képviselő, transzatlanti szervezetek titkos konferenciáin vesznek részt, amelyeken új háborúkat terveznek.” Németországi és nemzetközi média visszásságait leleplező dokumentumkötet. Szerzője a Magyar Nemzet című napilapnak adott nyilatkozatában „szégyelli, hogy korábban maga is részt vett a hazugságok gyártásában.” Állítása szerint az ukrán konfliktus miatt döntött úgy, túl veszélyessé vált a helyzet ahhoz, hogy ne derüljön ki az igazság a tudósítások mögötti lobbiérdekekről. „Vannak régi barátaim, akik bevallották, évek óta tervezik, hogy írnak az újságírók manipulálásáról, de nem mertek, mert féltik a munkájukat. Az újságírók kiszolgáltatottak a médiaholdingoknak, akik akkor rúgják ki őket, amikor csak akarják. Azok lennének az elsők, akik egy ilyen könyvről mernek írni...” (Udo Ulfkotte). Jó állapotban.    

Az érzékszervek kis kapuján át fut a kisgyerekek fejébe a csengő-bongó, tarkabarka élet ezernyi indere. A játékos megfigyelésekhez két természettudományokban jártas doktor, középiskolai tanár írt jó tanácsokat. Tudományos tájékozottságuknál talán még fontosabb, hogy mindketten kisgyerekek körében töltötték idejük nagy részét. Többek között saját kisgyermeküknek mutogatták az őszi levelek színeit, a tél jégvirágait, a tavasz visszatérő madarait. Jó állapotban. 

Csányi Vilmos tudományos pályafutásának legátfogóbb kötetében nem kevesebbre vállalkozik, mint hogy megválaszolja a kérdést: mi teszi emberré az embert.
Fajunkat a genetikai felépítése az állatvilághoz köti, a maga módján azonban mindegyik faj különleges, csak rá jellemző tulajdonságokkal rendelkezik. És mégis: a szabálykövetés és a nyelvhasználat, a tárgyakhoz való vonzódás jellemző embertulajdonság, ahogyan fajspecifikus jelleg az engedelmesség és az alávetettség készségének magas foka is az utóbbi kettő épp úgy velünk született tulajdonság, mint a rangért folytatott küzdelem.
A szerző a legfontosabb emberi vonásnak azonban a rendszerszervező és kultúraképző képességünket és tehetségünket tartja: a közösségek szervezését, a szövetségek kötését, a (hiedelem)rendszerek kidolgozását és azok átörökítését generációkról generációkra.
A szemléletes példákkal illusztrált könyv sorra veszi az emberi evolúció legfontosabb állomásait nem csupán a biológiai és pszichológiai, hanem a társadalmi és kulturális vonatkozásokat is közérthetően, de tudományos alapossággal bemutatva. Jó állapotban.    

Holland Kelet-India... parázsló szerelem... lángoló olajkutak... és egy rejtélyes gyilkosság. Az áldozat azonban gundrovo szellemként a környéken kísért... miért nem bír vajon megnyugodni...? Remek állapotban. Leleszy Béla (1887 – 1977) magyar író, újságíró. Az 1920-as évek második felétől a második világháború végéig tartó időszak sikeres lektűrírója. Főként a korai regényeinek köszönhetően a magyar science fiction irodalom egyik úttörőjeként is számon tartják. 1926-ban futott be a Kamboa titkával, mely az amerikai utópista író, Edward Bellamy  militarizált társadalom- és Trockij munkahadsereg-ideáját tűzi tollhegyre. A regény első része Wells Doktor Moreau szigetének utánérzése, a szadista-mániákus orvos vérátömlesztéssel és operációval „olt” munkakedvet a „lusta négerekbe, arabokba”. Másfélszáznál több filléres ponyvafüzetet, ifjúsági, kaland- és szalonregényt írt, krimiket, vadnyugati és kémtörténeteket, történelmi regényeket, napilapokban több száz novellája jelent meg. Saját nevén kívül írói álneveket is használt: John Tempest, Fred Gregory, Lellei Béla. Könnyedén írt, egyetlen éjszaka „lezongorázott” Remingtonján egy kisregényt, s kilenc órakor már a honoráriumából reggelizett kedves kávéházában. A Világvárosi Regények sorozatában 81 regénye jelent meg.