Ritka, első magyar nyelvű, szamizdat kiadás! Milan Kundera talán leghíresebb, ma sem halványuló népszerűségű regénye sztori és filozófiai-történelmi-politikai eszmefuttatások mesteri ötvözete, amely azonban mindvégig megőrzi szépirodalmi jellegét. Főhőse egy jó nevű sebész, Tomas, aki házasságkötése után korábbi gazdag és mozgalmas szexuális életéről azonban nem tud és nem akar lemondani. Tomas ellentmondásos alakja mögé pedig Kundera a „prágai tavasz” eseményeit, majd 1968 drámáját, az orosz inváziót, az első napok euforikus gyűlöletét, végül a „normalizáció”éveinek megaláztatásait rajzolja fel háttérnek. A prágai tavasz eszményeinek terjedésétől félő magyar „sajtórendészek” Kundera megjelenését korlátozó tevékenysége miatt jelent meg szamizdatban a kötet. Jó állapotban.

Milan Kundera regényének főhőse egy jó nevű sebész, Tomáš, nagy szoknyabolond, naponta váltogatja szeretőit. Aztán beleszeret egy kisvárosi pincérnőbe, Terezába, s feleségül veszi. Korábbi mozgalmas szexuális életéről azonban nem tud és nem akar lemondani, jóllehet ezzel elmondhatatlan fájdalmat okoz az egyetlen valóban szeretett lénynek. Tomáš ellentmondásos alakja mögé háttérnek Kundera felrajzolja a „prágai tavasz” eseményeit, majd 1968 drámáját, az orosz inváziót, az első napok euforisztikus gyűlöletét, végül a „normalizáció” éveinek megaláztatásait. Tomáš és Tereza a nemzeti remények bukásával Svájcba költözik, de később hazatér, hogy otthon vállalja sorsát. Sabina, a festőnő, Tomáš egyik szeretője szintén az emigráció útját választja, ám ő megkapaszkodik odakint, és minden kötöttségtől megszabadulva a lét elviselhetetlen könnyűségét érzi. Jellemző életérzés ez korunkban, amikor a történelem és a technika a világot olyan jövő felé vezeti, melyet az ember sem alakítani, sem előrelátni nem képes. Ám megoldás-e, ha az emigráns megszabadul minden kötöttségtől? Hiszen súlya csak annak van, ami örökkévaló vagy örökkön ismétlődik. Az egyének és a nemzetek sorsa nem ilyen. Az igazi dráma azonban – mondja Kundera – nem a súlyosság, hanem a könnyűség drámája: hogy minden feledésbe merül, és semmi sem tehető jóvá. Hogy a jóvátétel, a bosszú vagy a megbocsátás szerepét a feledés veszi át. Jó állapotban.

A szerző „vadász-önéletrajzának” első kötete, a felnőtté válás, a szenvedély növekedésének története Ahogy elkezdődött címmel jelent meg. Az Ünnepnapok a férfikor magyarországi és európai vadászatairól számol be. Nem csupán – a szerző szavával – „emlékzsákmányát” nyújtja át az olvasónak: a legérdekesebb, legemlékezetesebb élményeket, a legjelentősebb zsákmány elejtésének történetét, hanem tapasztalattá, elvvé összegezi mindazt, amit egy gazdag élet élményei és töprengései elmondhatnak a természetről, a vadról, a vadászetikáról, vadnevelésről és a puskázás gyakorlatáról. Sorra veszi a legfontosabb – vagy éppen legkülönlegesebb – vadfajtákat, a fácántól a kőszáli kecskéig, s elmeséli személyes tapasztalatait s mindazokat a tudnivalókat, amelyek nélkül a vadászat puszta öldöklés vagy ügyetlen és eredménytelen próbálkozás. A kötetet a szerző felvételei és Schell József rajzai díszítik. Jó állapotban.    

A 2006-ban Nin-díjjal kitüntetett rizomatikus kötet lapjain (a Feljegyzésekhez hasonlóan) meghatározó kultúrtörténeti alakok bukkannak fel: a bárki pénzét elkártyázó Dosztojevszkij, a női alakban testet öltő betegség, Lou Salomé, a hipochondriás Tolsztoj és a disznók között alvó Jacob Böhme stb. Bár a cím (a szerb eredetiben felemelkedés és bukás jelentésben szerepel) lineáris időszemléletet sugall, már az első oldalak után belátható, hogy a szöveg narratológiai megoldásai épp az idő (re)produkálhatóságára, újrarendezhetőségére kérdeznek rá. Egy esetlen szójátékkal élve a parkinsoni kórtörténet egyben kortörténet is, hiszen a misztikus, világtörténeti eseményeket (a világháború kirobbantása, a Lenin elleni merénylet gondolata, az Ottomán Birodalom térdrekényszerítése stb.) kiváltó Parkinson-kór nem pusztán egy betegség, hanem vallási és politikai mozgalom. Jó állapotban.      

Nagy-Britannia ​1841. január 26-án felségterületévé, kolóniájává nyilvánítja Hongkong apró, kopár sziklaszigetét. A jelenlévő nemzetközi kereskedő-kalandorok és katonák között nem egy akad, aki fitymálja az értéktelennek látszó új birtokot. A hatalmas termetű, kiváló hajósnak és ragyogó vezetőnek számító Dirk Struan azonban pontosan tudja, mire való ez a hely. Hongkong a Távol-Kelet legbiztonságosabb kikötőjévé lesz, bázisa annak a hatalmas arányú kereskedelemnek, amit a roppant méretű és hihetetlen erőforrásokkal rendelkező kínai birodalommal lehet lebonyolítani.
Ezüst, fűszerek, selyem, jáde és legfőképp a tea… A több évszázados, korhadó mandzsu birodalom alatt elgyöngült Kína rengeteg kincset rejt azok számára, akik elég bátrak és könyörtelenek, hogy elvegyék tőle.
Ám a sikernek ára van.
Halálos veszedelmek leselkednek Dirk Struanra és családjára. Ellenségei – európaiak és kínaiak – semmitől sem riadnak vissza. Igaz, ő sem válogat az eszközökben. Pénzzel, fortéllyal – vagy éppen korbáccsal – juttatja érvényre akaratát és becsvágyát. Csak így lehet belőle kínai elnevezéssel Tajpan, sárgák és fehérek megkérdőjelezhetetlen főnöke, az üzlet és az emberek ura, a virágzó település vezetője. Kalózok és kínai titkos társaságok, ópiumháborúk és politikai intrikák, tengeri kalandok és viharos szerelmek… Jó állapotban.

A Művésztelep megrázóan pontos beszámolót ad arról a rendkívüli hatásról, amelyet a delirium tremens gyakorolt Kerouacra. Ebben a regényben San Franciscói költőkkel találkozunk, köztük az Úton hősével, Dean Moriartyval, tíz évvel később. Jó állapotban.  

Monumentális, igen átfogó munka a vadászatról, vadgazdálkodásról és természetvédelemről. Jó állapotban.