Milan Kundera regényének főhőse egy jó nevű sebész, Tomáš, nagy szoknyabolond, naponta váltogatja szeretőit. Aztán beleszeret egy kisvárosi pincérnőbe, Terezába, s feleségül veszi. Korábbi mozgalmas szexuális életéről azonban nem tud és nem akar lemondani, jóllehet ezzel elmondhatatlan fájdalmat okoz az egyetlen valóban szeretett lénynek. Tomáš ellentmondásos alakja mögé háttérnek Kundera felrajzolja a „prágai tavasz” eseményeit, majd 1968 drámáját, az orosz inváziót, az első napok euforisztikus gyűlöletét, végül a „normalizáció” éveinek megaláztatásait. Tomáš és Tereza a nemzeti remények bukásával Svájcba költözik, de később hazatér, hogy otthon vállalja sorsát. Sabina, a festőnő, Tomáš egyik szeretője szintén az emigráció útját választja, ám ő megkapaszkodik odakint, és minden kötöttségtől megszabadulva a lét elviselhetetlen könnyűségét érzi. Jellemző életérzés ez korunkban, amikor a történelem és a technika a világot olyan jövő felé vezeti, melyet az ember sem alakítani, sem előrelátni nem képes. Ám megoldás-e, ha az emigráns megszabadul minden kötöttségtől? Hiszen súlya csak annak van, ami örökkévaló vagy örökkön ismétlődik. Az egyének és a nemzetek sorsa nem ilyen. Az igazi dráma azonban – mondja Kundera – nem a súlyosság, hanem a könnyűség drámája: hogy minden feledésbe merül, és semmi sem tehető jóvá. Hogy a jóvátétel, a bosszú vagy a megbocsátás szerepét a feledés veszi át. Jó állapotban.

A szerző „vadász-önéletrajzának” első kötete, a felnőtté válás, a szenvedély növekedésének története Ahogy elkezdődött címmel jelent meg. Az Ünnepnapok a férfikor magyarországi és európai vadászatairól számol be. Nem csupán – a szerző szavával – „emlékzsákmányát” nyújtja át az olvasónak: a legérdekesebb, legemlékezetesebb élményeket, a legjelentősebb zsákmány elejtésének történetét, hanem tapasztalattá, elvvé összegezi mindazt, amit egy gazdag élet élményei és töprengései elmondhatnak a természetről, a vadról, a vadászetikáról, vadnevelésről és a puskázás gyakorlatáról. Sorra veszi a legfontosabb – vagy éppen legkülönlegesebb – vadfajtákat, a fácántól a kőszáli kecskéig, s elmeséli személyes tapasztalatait s mindazokat a tudnivalókat, amelyek nélkül a vadászat puszta öldöklés vagy ügyetlen és eredménytelen próbálkozás. A kötetet a szerző felvételei és Schell József rajzai díszítik. Jó állapotban.    

A 2006-ban Nin-díjjal kitüntetett rizomatikus kötet lapjain (a Feljegyzésekhez hasonlóan) meghatározó kultúrtörténeti alakok bukkannak fel: a bárki pénzét elkártyázó Dosztojevszkij, a női alakban testet öltő betegség, Lou Salomé, a hipochondriás Tolsztoj és a disznók között alvó Jacob Böhme stb. Bár a cím (a szerb eredetiben felemelkedés és bukás jelentésben szerepel) lineáris időszemléletet sugall, már az első oldalak után belátható, hogy a szöveg narratológiai megoldásai épp az idő (re)produkálhatóságára, újrarendezhetőségére kérdeznek rá. Egy esetlen szójátékkal élve a parkinsoni kórtörténet egyben kortörténet is, hiszen a misztikus, világtörténeti eseményeket (a világháború kirobbantása, a Lenin elleni merénylet gondolata, az Ottomán Birodalom térdrekényszerítése stb.) kiváltó Parkinson-kór nem pusztán egy betegség, hanem vallási és politikai mozgalom. Jó állapotban.      

Nagy-Britannia ​1841. január 26-án felségterületévé, kolóniájává nyilvánítja Hongkong apró, kopár sziklaszigetét. A jelenlévő nemzetközi kereskedő-kalandorok és katonák között nem egy akad, aki fitymálja az értéktelennek látszó új birtokot. A hatalmas termetű, kiváló hajósnak és ragyogó vezetőnek számító Dirk Struan azonban pontosan tudja, mire való ez a hely. Hongkong a Távol-Kelet legbiztonságosabb kikötőjévé lesz, bázisa annak a hatalmas arányú kereskedelemnek, amit a roppant méretű és hihetetlen erőforrásokkal rendelkező kínai birodalommal lehet lebonyolítani.
Ezüst, fűszerek, selyem, jáde és legfőképp a tea… A több évszázados, korhadó mandzsu birodalom alatt elgyöngült Kína rengeteg kincset rejt azok számára, akik elég bátrak és könyörtelenek, hogy elvegyék tőle.
Ám a sikernek ára van.
Halálos veszedelmek leselkednek Dirk Struanra és családjára. Ellenségei – európaiak és kínaiak – semmitől sem riadnak vissza. Igaz, ő sem válogat az eszközökben. Pénzzel, fortéllyal – vagy éppen korbáccsal – juttatja érvényre akaratát és becsvágyát. Csak így lehet belőle kínai elnevezéssel Tajpan, sárgák és fehérek megkérdőjelezhetetlen főnöke, az üzlet és az emberek ura, a virágzó település vezetője. Kalózok és kínai titkos társaságok, ópiumháborúk és politikai intrikák, tengeri kalandok és viharos szerelmek… Jó állapotban.

A Művésztelep megrázóan pontos beszámolót ad arról a rendkívüli hatásról, amelyet a delirium tremens gyakorolt Kerouacra. Ebben a regényben San Franciscói költőkkel találkozunk, köztük az Úton hősével, Dean Moriartyval, tíz évvel később. Jó állapotban.  

Monumentális, igen átfogó munka a vadászatról, vadgazdálkodásról és természetvédelemről. Jó állapotban.